"Számomra 19 éves korom óta Antall József jelenti a mércét és a viszonyítási pontot a politikában. Még ma is mindent és mindenkit, ami és aki feltűnik a politika színpadán, őhozzá mérek. Ugyanakkor azt is tudom, hogy mi, antallisták, mindig is kisebbségben voltunk ebben az országban, mert politikai értelemben vállaltan elitisták vagyunk. Miránk az jellemző, hogy makacsul hiszünk az értékekben, elutasítjuk és megvetjük a bűnt, a hazugságot és a kétszínűséget. Értékrendünk kiforrott, stabil és állandó. A politikát szolgálatnak, magasztos dolognak vagyunk csak hajlandók tekinteni és a hatalom érdekében sem vagyunk hajlandók nemtelen, piszkos eszközökkel élni. Nem öv alatti ütésekkel operáló utcai harcosok, hanem a szabályokat betartó, elegánsan és tisztességesen küzdő "versenyzők" vagyunk. Inkább alulmaradunk egy nemes küzdelemben, mint hogy egyenlőtlen harcban aljas módszerekkel győzzünk. A gátlástalanság számunkra nem erő akkor sem, ha győzelmet eredményez, a tisztesség pedig nem gyengeség akkor sem, ha vereséggel jár. A politikát mániákusként olyan fennkölt tevékenységnek tartjuk, melyet csak úriemberként szabad űzni. Ha olyan helyzet jön létre, hogy ez nem lehetséges, akkor inkább félreállunk. Valljuk, hogy a politikának a hatalom nem célja, legfeljebb eszköze, a célja pedig a nemzet erkölcsi, szellemi és anyagi szintjének emelése. A parlamentáris demokráciát, a jogállamot és a nemzeti függetlenséget elfogadó más politikai eszméket nem ellenségnek, hanem vetélytársnak, adott esetben küzdőtársnak tekintjük. Ellenségünknek az értékek tagadását, vagy azoknak pusztán propagandaeszközként, mimikriként való hazug felhasználását, a politikai nihilizmust, és a politika célját pusztán a hatalom megszerzésében és megtartásában látó politikai macchiavellizmust tekintjük. A népet, a plebszet eszmeileg, ideológiailag és lelkileg nem kiszolgálni, hanem nevelni, felemelni, jobbá tenni akarjuk. Ezen célok elérésének eszközét pedig az értékalapú politikában látjuk. Az értékekben és az igazságban hiszünk, a vulgáris ösztönökre apelláló propagandát pedig mélyen megvetjük. "
(Ez a szöveg, amolyan politikai ars poeticaként, a Konzervatív rehabilitáció - Fülöp Botond blogja nevű Facebook-oldalon jelent meg 2022. november 7-én.)
