""Használd a tollat: ez menti meg elméd a habozástól." Több évvel ezelőtt olvastam e mondatot valamely folyóiratban; a folyóirat nevét s azon időt is elfeledtem már midőn ezt olvastam, de az elv becsét soha sem kicsinylem. Ezen mondat teljesen kifejezi, mennyire becses, ha jegyzeteket teszünk arról, a mit olvasunk, ha kivonatokat készítünk könyvekből és érvekből s ha néha-néha kis eredeti értekezéseket is készítünk tekintettel azon művekre, melyeket már olvastunk. Azon körülmény, hogy az ifjúkori kéziratok aránylag csekély becsüek, igen keveset határoz. Elveszthetjük azokat, vagy elégethetjük rögtön azután, hogy megírtuk, de az írás folyamának s fogalmazás gyakorlatának jótékonysága mégis megmarad elménkben. Midőn írunk, akkor érezzük hiányainkat, s ezáltal igyekszünk azokat pótolni. Az ember sokat tudhat valamely tárgyról a nélkül, hogy tudná azt. Ha leakarja irni, a mit gondol, mindég nagy hézagokra talál. Lelke "habozni" kezd. De ha tollával áthatolt már ezen uton, biztosan fog haladni egyik lépésről a másikra s szilárd talaja lesz, hol ellentmondásokba nem jut."

(In: Sir Eduard Creasy: Az ügyvédekre nézve hasznos tanulmányok. Megjelent magyarul a Magyar Igazságügy című folyóirat 1877. évfolyamában.)