Marcus Tullius Cicero

"Általában a nép...sajátja elsősorban azzal szemben visszaélni a szabadsággal, akinek köszönheti."

"Kit tehát a közügyek viselésére szükséges adományokkal felkészített a természet, az törekedjék haladéktalanul hivatalt nyerni, a közügyekben eljárni. Máskülönben nem kormányoztathatik az állodalom, nem nyilvánulhat a léleknagyság. S kik tettleges részt vesznek a közigazgatásban, azoknak nem kevésbé, mint a bölcsésznek, sőt talán még nagyobb mértékben szükséges mind a léleknagyság, mind az emberi dolgok...lenézése, mind a kedély nyugalma és biztossága; ez esetben aggatódzás nélkül, méltóságosan és következetesen fognak élni." (A kötelességekről)

" Vigyázzon egyébiránt az állodalmi pályára lépő, hogy necsak a dolog tiszteles dolgát tekintse, hanem azt is, ha bír-e képességgel a benne eljárásra." (A kötelességekről)

"Ez okon inkább észszel igyekezzünk győzni, mint fegyverekkel; de ovakodjunk, hogy ez ne annyira a háborutóli irtózatból, mint a haszon tekintetében történjék. Háborut pedig úgy kell indítani, hogy a békénél egyebet ne láthassunk keresni." (A kötelességekről)

"Vészt kivánni, ha csendes a tenger, eszelősség; a vésszel minden áron megvívni, bölcsesség: kivált ha az ügy szerencsés megfejtéséből több hasznot meritsz, mint kárt bukásából." (A kötelességekről)

"Kik az állodalom kormányához fognak jutni, azok Plato két szabályára ügyeljenek; elsőben, úgy viseljék szívökön polgártársaik javát, hogy összes eljárásukat reá irányozzák, önhasznukkal mit sem törődve; másodszor, hogy az állodalom összegéről gondoskodjanak, miszerint ha az egyik részt pártolják, magokra ne hagyassanak a többiek. Mert valamint a gyámságot, ugy az állodalom kormányát is azok hasznára kik reánk bizottak, nem a magunkéra, kik e tiszttel meg vagyunk bizva, kelletik vinni. Már pedig, kik a polgárok egyik részéről gondoskodnak, másik részét elhanyagolják, azok roppant veszedelmet hoznak az állodalomra: lázadást és meghasonlást." (A kötelességekről)

"...elleneknek azokat tartsuk, kik fegyverrel jőnek az állodalomra, nem azokat, kik saját nézeteik szerint akarják az állodalmat igazgatni." (A kötelességekről)

"Mert semmi sem dicséretesebb, nagy és jeles férfiuhoz semmi sem meltóbb, mint a kiengesztelődés s a kegyelmesség...De ezen szelidség és kegyelmesség csak annyiban helyeselhető, mennyiben a közjó érdekében szigorhoz is nyúlunk, mely nélkül lehetetlen állodalmat kormányozni." (A kötelességekről)

"De ki szabad állodalomban arra törekszik, hogy félelmessé váljék, az tetőpontján áll az eszelősségnek. Mert legyen bár valakinek hatalma által elsülyesztve a törvény, hunyászkodjék bár félelemből a szabadság: mindez felmerül mégis valahára vagy néma jelenségek, vagy titkos szavazás által választásoknál. A félbeszakasztott szabadság fulánkja pedig mérgesebb, mint a megőrzötté." (A kötelességekről)

"...ki félelmes akar lenni, az szükségképen szintén félni fog azoktól kik tőle félnek...Nincs oly erős uraság, mely a félelem súlya alatt tartós lehessen." (A kötelességekről)

"Nincsen tehát...undokabb vétség mint a kapzsiság, kivált nagyoknál s az állodalom kormányzóinál. Mert nyerészkedési eszközül használni az állodalmat, nemcsak gyalázatos, hanem czudar és istentelen tett egyszersmind." (A kötelességekről)

"Abban áll a derék polgár legmagasabb hivatása és bölcsessége, hogy a polgárok érdekeiket szét ne szaggassa, valamennyit azonegy jog korlátai között tartván." (A kötelességekről)

"Ha dicsőság végett kivánkozunk uralkodás után, akkor maradjon távol a bűntett, melyben nem lehet dicsőség; ha minden áron hatalom után törekszünk, akkor nem leszen hasznos, mert szennyet hoz nevünkre." (A kötelességekről)