Tisza István

"Ragaszkodunk a történelmi fejlődés alapelveihez, nem mereven megállva a status quo-nál, hanem fejlesztve, bővítve az intézményeket, a fejlődő élet igényeihez képest és lépésről lépésre, nem új theóriák elfogadása mellett, hanem mindig a történeti alapon maradva menjünk e téren előre."

"A szabadelvűség nem szolgai dogmatizmusból, nem az egyszer kiadott jelszók vak követéséből, nem a frázis uralmából áll. Ne azt nézzük, benne van-e valamely eszme azon népszerű katekizmusban, mely a francia szabadelvű iskola saroktételeit foglalja magában s a francia szabadelvű mozgalmak tépett zászlaja, hanem azt, előmozdítja-e az a nemzet fejlődését a valódi és tartós egyéni és politikai szabadság felé."

"A szabadság igazi veszedelme a belső korhadás, az, amely az adott joggal való visszaélésben nyilvánul...Nem a szabadságnak a renddel való párosításában, nem azoknak a korlátoknak a felállításában és megvédésében, amelyek minden emberi társadalom feltétlen korolláriumai, rejlik a szabadság veszedelme. Az erőszaknak, az önkénynek, az abszolutizmusnak valóságos pionírja az anarchia."

"Az államnak a maga pártatlan hatalmával ott kell állania a társadalmi küzdelmek mellett, ott kell állania szabályozó faktorként, hogy kellő mederbe terelje azokat, megvédje mások jogait, másoknak jogos érdekeit, hogy ellenőrizze a társadalmi tevékenységet, és ott, ahol szükséges, pótolja és kiegészítse azt. De az én nézetem szerint az állami tevékenységnek, az állami beavatkozásnak csak ott kell érvényesülni, ahol valóban nélkülözhetetlen szükség van rá. A társadalmi fejlődés annál erősebb, annál erőteljesebb lesz, mennél szabadabb, mert a szabad fejlődésnek, a szabad intézményeknek, a társadalom önkormányzatának nevelő hatása érezteti magát az egész társadalomnak, az egész nemzetnek jövő fejlődésében."

"Az a nemzet lesz naggyá, boldoggá, szabaddá szabad intézmények keretein belül, amelyik nemzet sorsát azok intézik, akiknek nincs szükségük a politikára, de akikre a politikának szüksége van."

"...a nemzetközi kérdéseknél nem lehet mindig a jogi igazság álláspontját elfogadni, hanem azt is kell tekinteni, hogy mi lehető, s nemcsak azt, hogy mi jogos."

"Általában mindenütt, de különösen a politikában a tűszúrások és a tyúkszemrelépések politikáját tartom a legbotorabbnak, a leghibásabbnak. Azt a politikát, amely az én erőmet nem erősbíti, az ellenfelem erejét nem gyöngíti, hanem igenis irritálja az ellenfelet, tehát az indulatok fölébresztésével meghatványozza a benne rejlő erőt."