Alexis de Tocqueville

"Ha az ember felteszi a kérdést, hogy a legkülönbözőbb történelmi időkben, a legkülönbözőbb korokban és a legkülönbözőbb népek esetében mi okozta az uralkodó osztályok bukását, akkor általában vagy valami eseményt, vagy egy történelmi személyiséget, valamilyen véletlen vagy jelentéktelen incidenst lát maga előtt, pedig higgyék el, a valódi ok, ami a katasztrófát kiváltotta, kiütve a hatalmat az emberek kezéből, mindig az volt, hogy méltatlanná váltak a gyakorlására." (Emlékképek 1848-ról)
"...mindinkább a társadalmi egyenlőségben láttam azt a teremtő erejű tényt, amelyből minden egyedi tény származni látszott, és ez vált számomra azzá a társadalmi jelenséggé, amelyhez minden megfigyelésem szüntelenül visszavezetett." (A demokrácia Amerikában)
"A költészet, az ékesszólás, az emlékezet, a szellem finomságai, a képzelet tüze, a gondolat mélysége, egyszóval mindaz a tehetség, amelyet az ég véletlenszerűen osztogat, a demokrácia javára vált, s még ellenfelei birtokában is azt szolgálta, mintegy kidomborítva az ember természetes nagyságát." (A demokrácia Amerikában)
"A népek életének különféle eseményei szemmel láthatóan mindenütt a demokrácia javát szolgálták, minden ember ezt segítette elő erőfeszítéseivel: az, aki sikerén munkálkodott, éppúgy, mint aki nem is akarta szolgálni, az, aki érte harcolt, éppúgy, mint aki ellenségének vallotta magát; összekeveredve mindannyian egy irányba sodródtak, közösen mind ugyanazon munkálkodtak, egyesek szándékuk ellenére, mások öntudatlanul, az isteni kéz vak eszközeként." (A demokrácia Amerikában)
"Aki tehát fel akarná tartóztatni a demokráciát, magával Istennel szegülne szembe." (A demokrácia Amerikában)
"A szabadság uralmát nem lehet megvalósítani az erkölcsök nélkül, ahogy az erkölcsök alapjait sem lehet lerakni a hit nélkül." (A demokrácia Amerikában)
"Ténylegesen létezik az az egyenlőségre irányuló férfias és jogos szenvedély, amely arra készteti az embereket, hogy mindannyian próbáljanak erősekké és megbecsültekké válni. Ez a szenvedély hajtja a kicsiket, hogy a nagyok közé emelkedjenek, de az emberi szívben megvan az egyenlőségnek az az elfajzott ösztöne is, amely a nagyokat le akarja rántani a saját színvonalára, és arra akar kárhoztatni mindenkit, hogy többre becsülje az egyenlőséget a szolgaságban, mint az egyenlőtlenséget a szabadságban." (A demokrácia Amerikában)
"Az idő múlása hosszú távon még ugyanannál a népnél is különböző érdekeket szülhet és különféle jogokat erősíthet meg...Így tehát a társadalom születésekor lehetséges a törvények terén logikusan eljárni. Ha egy nép szemlátomást ezt az előnyt élvezi, nem szabad elsietve arra következtetni, hogy bölcs, inkább azt kell feltételezni, hogy fiatal." (A demokrácia Amerikában)
"Az erő nemzetek számára gyakran a boldogság első feltétele, sőt létezésüké is." (A demokrácia Amerikában)
"Azoknak a korruptságában, akik véletlenül kerülnek hatalomra, van valami durva és közönséges, ami átragad a tömegre; a nagyuraknak még erkölcstelenségében is van valami arisztokratikus kifinomultság, a nagyság szelleme, ami gyakran éppen elterjedését akadályozza meg." (A demokrácia Amerikában)
"Nem kétséges, hogy az a pillanat igen válságos, amikor megadják a politikai jogokat egy népnek, amely korábban nélkülözte azokat; e válság gyakran szükséges, de minden esetben veszedelmes." (A demokrácia Amerikában)
"...nincs keményebb dolog a szabadság iskolájánál." (A demokrácia Amerikában)
"A szabadság rendszerint viharban születik, kínkeservesen kap lábra a társadalmi széthúzás idején, s csak amikor idős már, ismerhetjük fel jótéteményeit." (A demokrácia Amerikában)
"Ha egy népnek valaha is sikerülne a maga erejéből lerombolni vagy csupán csökkenteni a körében uralkodó egyenlőséget, csak hosszadalmas és fáradságos erőfeszítések árán tehetné meg ezt. Módosítania kellene társadalmi állapotát, eltörölni törvényeit, megújítani eszméit, megváltoztatni szokásait és erkölcseit. De ahhoz, hogy politikai szabadságát elveszítse, elég, ha nem ragaszkodik hozzá, s az már szétfoszlik." (A demokrácia Amerikában)
"...egyetlen ember, bármilyen hatalmas hírében áll, nehezen tud elfogadtatni kortársaival olyan érzéseket és eszméket, melyek ellen azon összes érzései és eszméi tiltakoznak." (A demokrácia Amerikában)
"A francia forradalom pontosan ugyanazon a módon közelítette meg az evilági ügyeket, mint a vallási forradalmak a másvilágiakat, elvont módon, a sajátos társadalmaktól elvonatkoztatva foglalkozott az állampolgárokkal, ugyanúgy, ahogy a vallások is általánosságban, az országtól és a kortól függetlenül foglalkoznak az emberekkel." (A régi rend és a forradalom)
"A nemeseknek bosszantó kiváltságai voltak, s előjogaik terheket róttak a társadalomra, de biztosították a közrendet, igazságot szolgáltattak, végrehajtatták a törvényt, segítségére siettek a gyengének, igazgatták a közös ügyeket. Abban a mértékben, ahogy a nemesség mindezzel felhagyott, kiváltságainak terhe egyre súlyosabbnak tűnt, s végül már azt sem értették, miért vannak kiváltságai." (A régi rend és a forradalom)
"A történelem olyan képtár, ahol kevés az eredeti mű és sok a másolat." (A régi rend és a forradalom)
"Angliát nem is annyira parlamentje, szabadsága, közélete és esküdtbíróságai különböztetik meg Európa többi országától, hanem valami ezeknél is sajátosabb és sokkal hatékonyabb dolog. Anglia volt az egyetlen ország, ahol nem csak módosították, de ténylegesen el is törölték a kasztrendszert. A nemesek és a közrendűek itt együtt intézik ügyeiket, hasonló foglalkozásokat választanak, és ami a legjelentősebb, egymás között is házasodnak. A legnagyobb főúr lánya is szégyenkezés nélkül hozzámehet egy újgazdaghoz." (A régi rend és a forradalom)