Kossuth Lajos

"...tartós csak az, melly igazságon épült, valódi szükségen segített, s a nemzet életéből önkint fejlett ki." (Pesti Hírlap, 1841. január 9.)

"...ki a közvéleményre hatni kíván,...gondolatait a szívén kell keresztülvezetnie." (Pesti Hírlap, 1841. augusztus 15.)

"Szabadság nem veszít, ha megosztatik, sőt mindenkor nő és erősödik." (Pesti Hírlap, 1841. augusztus 15.)

"Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez korunk szellemének uralkodó irányzata." (Beszéd Ohioban, 1852. február 6.)

"Embert, ki estve az ínség karjai közé hajtotta fejét, egy éj szerencsés fordulata bőségre ébresztheti. Nemzetet soha. - Nemzetek sorsa fatumot nem ismer. Nemzet csak azzá lehet, a mire magát önmaga teszi. A ki pedig mindent csak önmagától várhat, annak a remény nem adhat semmit; nem is szabad hát reménylenie. Mert a ki reményből él, az nem cselekszik. Nemzetnek pedig cselekednie kell, cselekednie mindig, untalan, egy perczet sem kell elmulasztania; nála mindig igaz, a mi embernél csak igaz lehet, t.i. hogy az elvesztett perczet nem adja vissza semmi öröklét. - Ez a különbség ember és nemzet sorsa között." (Pesti Hírlap, 1846. március 24.)

"...én az erkölcshöz szeretem kötni a politicát." (Levél Vladár Kristófnéhoz)

"Ahol nyilvánosság él és divatozik, ott a titkos associatiók mérges dudvája nem tenyészik."

"Vélekedésem szerint arra, hogy valamely kormány jól s jó feltételeiben szerencsésen kormányozhasson, múlhatatlanul szükséges ismerni a kormányzottaknak érzéseit, kívánságait, óhajtásait, panaszait s véleményét, nem azért, hogy a véleményt mintegy vakon kövesse, hanem azért, hogy ismerje..."

"A politica az exigentiák tudománya."

"Ha e szót: szabadság, nem státusjogtani szempontból, hanem elvont fogalmában tekintjük, alkalmasint legfőbb fokának mondhatnók azon állapotot, melyben minden ember azt tehetné, mi neki tetszik. Íme az ideológia szabadsága; de mi volna gyakorlatban a következés? az: hogy az erősebb elnyomná a gyöngébbet." (Pesti Hírlap, 1842. február 27.)

"A politicai kötelesség nem abban áll, hogy a kénytelenségnek engedjünk, hanem abban, hogy a kénytelenséget megelőzzük." (országgyűlési beszéd, 1847. november 29.)

"A béke nem lehetetlen, különböző érdekek mellett is, ha ezen érdekek kiegyenlítéséhez józan értelem, jóakarat, testvériség járul." (Kossuth Hírlapja, 1848. július 3.)

"Én azt hiszem, hogy a rendnek nincs erősebb biztosítéka mint a megelégedés, melly csak szabadság alapján lehetséges." (Alkotmányjavaslat, 1851. április 25.)

"A demokrácia és semmi más csak a demokrácia azonos a szabadsággal...A demokrácián kívül is létezhetnek szabadságok, de nem létezhet szabadság." (Beszéd Glasgow-ban, 1857. szeptember 8.)

"Az egység szép, de nem czél, csak eszköz a czélra. Az eszköznek a czélt nem lehet alárendelni. Inkább határozott párt, mint határozatlan coalitio." (Levél a hazai ellenállás vezetőihez, 1861. január 18.)

"...az ész az erő kútfeje. A demokratia csak értelmi fejlődés által válhatik a nemzeti fennmaradás önálló, hatalmas tényezőjévé; különben csak eszköz marad particularis érdekek kezében saját romlására, s mert ő a haza, a hazának romlására." (1868. március 3.)

"A józan ösztönszerűség egyes válságos perczekben, midőn az önfeláldozási készség a legnagyobb bölcsesség, megmentheti a hazát a haláltól, de az ügyesen komplikált háló veszélyeiből kibontakozáshoz az ösztönszerűség nem elég, ehhez fejlett értelem s képesség kell." (1868. március 3.)

"Nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbe esnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani..." (1867. május 22.)