Nádas Péter

"A békés koegzisztenciának az volt az egyik legjellegzetesebb vonása, hogy valamennyien, hangsúlyosan: valamennyien elsajátítottuk a személyes erkölcsöt relativizáló, az áthárítások rendszerére épített praktikus gondolkodás alapelemeit, s ezért azt is megtanultuk, hogy miként lehet a személyes felelősség hiányát egy rossznak, vagy szükségszerűnek ítélhető helyzettel mentegetni." (Szegény, szegény Sascha Andersonunk)

"Ha egy háborúban mindkét oldalon megáldják a fegyvereket, akkor biztosan lehetünk benne, hogy semmiféle papi áldásnak nem lesz többé foganatja." (Kemény dió)

"Élni tanítani a feltörekvő generációt, vagy túlélésre nevelni, ez két teljesen különböző felfogás. Akit túlélésre szocializálnak, később is csak nagy nehézségek árán tud kibújni szolgaisága bábjából...Az önkényre kondicionált népesség minden pártállású kormánnyal szemben úgy viselkedik, mintha nem ő választotta volna meg. Emocionálisan és nyelvileg azonosul az ignoráns szereppel, amelyet korábban kényszerűen elsajátított és nem kis élvezettel játszott. A mai napig nem tud elszakadni tőle, reflexió híján bizonyára még több nemzedéken át őrizni fogja...valamennyi posztkommunista társadalom ugyanabból az elhallgatott, gyorsan feledésbe merült és erősen átrajzolt múlttól szenved. Ignoráns múltját is ignorálja. Szimulálja az emlékezetét. Habár nem a rigómezei csatától, nem a mohácsi vésztől, nem a nemzetet megcsonkító trianoni békeszerződéstől szenved, ezek ürügyek, fantomfájdalmak és fantazmagóriák, mégis állandóan ezekről beszél. A posztkommunista társadalmak valóságosan annak a kevésbé szalonképes realitásnak a veszendőségétől szenvednek, amelyek a túlélésért folytatott harcban igen ötletesen és találékonyan önmaguknak teremtettek meg. Közel egy évszázados ignoranciájuktól szenvednek." (Fantasztikus utazásom. Richard Swartz tíznyelvű délkelet-európai antológiája)

"Az új demokráciákban a jövőben sem lesz jelentékeny nemzeti burzsoázia, erős középosztály sem lesz, s ami nincs, attól nekik nem kell versenytársként tartani. Ennek az integrációra ácsingózó régiónak nincsen szélsőséges eszmék befolyásától mentes, felkészült, s legalább alapfokon tárgyalóképes politikai képviselete...Hiszen a szovjet világbirodalom sem azért omlott össze, mintha a kapitalizmus lényege szerint humánusabb lenne a szocializmusnál, s nem azért omlott össze, mert a diktatúrákban sínylődő emberek jobbnak ítélték a demokráciát és egy emberként a híveivé váltak, nem is azért omlott össze, mert a szocialista társadalmak differenciálatlan, kreativitásra alkalmatlan belső struktúrái versenyképtelennek bizonyultak a harmadik technológiai forradalmat átélő világban, hanem azért omlott össze, mert a felhalmozás állatias ösztönétől vezérelt, az egalitárius eszmék nevében hiánygazdálkodásra és nélkülözésre kényszerített embermilliók több évtized alatt vakondként széttúrták és kirágták maguk alól a szocialista államot. Ők is banánt akartak. Most megkapták a banánjukat. Most a demokráciát rágják ki maguk alól. Valami olyasmit, amiről különben sem rendelkeznek se tapasztalattal, se tudással. Ha nem így lenne, akkor legalább az új demokratikus pártok és az új demokratikus kormányok nem vállaltak volna vezető szerepet a korrupció legalizálásában, a társadalom kifosztásában és kriminalizálásában. Vagy legalább az egyetemességükre oly büszke egyházakat érdekelné valami más, mint hogy jóvátétel címén hol és miként vehetnének még el valamit a legszegényebbektől." (Parazita rendszerek)

"A szimulatív nyelvhasználatban a fogalmak azért maradnak deifiniálatlanok, hogy a beszélők kedvükre ápolhassák hamiskodásaik és fantazmagóriáik rendszerét, mely illegális egyéni tevékenységük fedésére szolgál. A szimulációnak úgymond a nyelvet is találékonyan nyitva kell tartania az illegális akciókra...A disszimulatív nyelvhasználat mögött a legális megegyezéseken alapuló és nyelvi transzparenciára törekvő életszervezés több évszázados individuális hagyománya, mentális és logisztikai kultúrája áll. A szimulatív nyelvhasználat mögött az egyéni találékonyságra méretezett, családi és törzsi kötelékbe szervezett, időleges és illegális együttműködésre épített túlélési stratégia mágikus és archaikus évezredei. Ez a több, ez a súlyosabb, az előbbi viszont jóval strukturáltabb." (Kalandozás a bizalom forrásvidékein)