Kölcsey Ferenc

"Magányos ismereteket szerezni, hogy azok a sokaságra átplántálva közkinccsé váljanak; világos ideákból fáklyát gyújtani, melynél az együttélők előítéleteik sötétségéből kiléphessenek, régi és új, idegen és saját tapasztalást egyesíteni, hogy a néptömeg előtt vezérelv gyanánt ragyogjanak; szóval minden ismeretet a kor szükségeire s kívánataira, a jelenlét nemesítésére, s a jövendő előkészítésére fordítani s a lehetségig életbe hozni: ezt kívánom én mindazoktól, kik a közdolgokban forgandók. Ily szempontokból nevelé Sokrates a maga ifjait; ily szempontokból indúltak ki Perikles és Demosthenes, Cato és Cicero." (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

"A szónokság szabad nép körében támadt, s szabad nép életéhez tartozik. Ének hangja szelidíté meg a vad csoportokat; a mívelt nemzet tömegét szónoklat vezérli, s ennélfogva nem hiú gond az, melyet ékesszólás elérésére szentelünk. Szó szavat húz maga után; élő tanácskozásban fejlik ki, s tartatik fenn a szabadság szelleme; s jaj a nemzetnek, mely írott parancsokat némán olvas, s vakon engedelmeskedik." (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

"Ok nélkül hágni vészes pályára vakmerőség és hiúság; de midőn közügy kívánja, akkor mindenre készen lenni polgári kötelesség..." (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

"Közdolgokban szoros igazságot szólani s tenni, bár ezren vegyék is kedvetlenül, el nem engedhetó kötelesség....Közdolgokban hallgatni, hol káros vélemény vagy tett nyilatkozik, hű polgárnak nem szabad;..." (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)